Az utolsó alamizsna (Magyar)
A költő és a sorsharag Egy anyaméhből született; Ikertestvérek voltak ők, Együtt bolygák az életet.
Fa, mint most, akkor is virúlt. Árnyában sok megnyúgodott; De használt a költőnek is: Ágáról tört koldúsbotot.
S ezek valának társai: Koldúsbot és a sorsharag; Elhagyja minden hűtlenűl, Csak e kettő, mi hű marad.
És lantja! lantja hova lőn? Hisz a költőnek lantja van... Igen bizony, volt lantja is, Mely zenge bűvösbájosan.
Megpenditette húrjait Mennydörgő éjben egykoron. S a mennydörgésnek ágyuja Elszenderűlt e hangokon.
S az ég, a barna, haragos, Midőn danáját hallaná: Feledni kezdé a boszút, S csillagmosollyal néze rá.
És a költő megéhezett, És emberek közé mene. Tudá: az emberszív kemény; De vélte: lágyit a zene.
S mely a vihart elaltatá, És földeríté az eget, Elandalító húrjain Az ének újra zenegett.
De melyet ég, vihar megért, A dalt ember nem érti meg... És ím a lant elszégyenűl, S fájdalmában kettéreped. -
Ez volt a lant története. A költőbül tovább mi lett? Soká nyögé - nem tudni, hol? - Az inségterhes életet.
Egy újabb nemzedék előtt Évek multán megjelenék. Nem őszült ő meg... fürteit A gond, a bú kitépte rég.
"Egy-két garast, egy-két garast!" Halk hangja így esedeze; S mint szélringatta száraz ág, Remegve nyúlt ki két keze.
A részvét megkérdezte őt: 'Ki vagy, nyomornak embere! Kit sujtoló istenharag Ily könyöretlen megvere?'
S nevét elmondja, s újra esd: "Egy-két garast..." - 'Megállj, jövel, Örök dicsőség gyermeke! A bőség szarva födjön el.
Neved ragyog, miként az ég Csillagsugáros éjfelen; Mely egykor árván hangozék, Bámulja lantod a jelen.
Jövel tehát! jövel, cserélj Bársonyt e koldusrongy helyett; Borostyán koronázza főd, Dús asztalnál legyen helyed!'
"O szép beszéd.. o köszönet! De én semmit sem éhezem, És nincsen is szükség reá, Hogy elcseréljem rongymezem.
És a borostyán... oh mi szép, Mi jó lehet lángifjunak; De száraz törzsön a galyok Többé meg nem fogamszanak.
Hanem ha dobsz egy-két garast: Fogaddsza hálaszózatom; Mert pénzre vár az asztalos... Koporsómat csináltatom." |
|