Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Petri György: Összeomlás

Petri György portréja

Összeomlás (Magyar)

Nem, nem volt robbanás,
csak összeomlás.
A belülről megőrölt,
a magát csalva másokat csaló,
a látszattal terrorizáló
hang nélkül szétomolt.
 
Gondolhatunk-e még –
 
a kétség által kezdettől kikezdett,
a kétségnek jogát is feladó,
a megposhadt fürdővíz hülye őre,
a vízé,
melyben volt-e csecsemő –
gondolhat-e a felszabadulásra?
 
Képzelhet-e ilyesmit, aki látta
szétomlani hang nélkül,
szétválni lágyabban,
mint szeretkezés után
a testek, lágyabban mint husunk
foszlik le csontjainkról egyszer?
 
Csak szétcsúszott egy hang nélkül,
szögek átcsúsztak lágyan elrohadt gerendán,
téglák márgaként vagy hamuzsírként,
porózus száraz szerkezetüket
feladták, mint a züllött kötelék,
amikor mi értelme ellenállni –
verik a földet pergőtűz és aknák,
nevetséges fölény
veri az üres levegőt,
mint az eső, az eső, az eső.
 
Nem, robbanás nem volt, csak összeomlás.
Csak soká, nagyon soká,
tolongva üledt le
a nyirkos, sűrü por.
Vagy inkább nincs egyéb, csak e tolongás?
A nedves, duzzadó tülekedés?
 
Szétesése az épített világnak.

 


FeltöltőTamas Szabados
Az idézet forrásaDigitális Irodalmi Akadémia

Collapse (Angol)

No, there was no explosion,
just a collapse.
It, ground from inside,
misleading others by cheating itself,
terrorizing with pretence,
disintegrated without a sound.

Can we anymore think of  --

Can the stupid guardian of the vapid bath water,
cast down by doubt from the beginning,
who gave up even the right for doubting,
-- the bath water in which there was a baby at all? --
think of the liberation?

Can one imagine anything like that who saw it,
disintegrating without a sound,
separating in a softer way
than bodies after lovemaking,
than flesh will once do from our bones?

It just slipped apart without a sound,
nails softly slipped through rotted beams,
bricks decayed as marl or potash,
they gave up their porous dry structure,
as a depraved horde,
when there is no point in resisting --
barrage and shells beating the ground,
ridiculous superiority
beating the empty air,
like the rain, the rain, the rain.

No, there was no explosion, just a collapse.
Only for long, very long,
did the wet, dense dust
settle down thronging.
Or rather, is there nothing else, only this thronging?
The wet, bulging scramble?

Disintegration of the built world.



FeltöltőTamas Szabados
KiadóNincs
Az idézet forrásasaját

minimap