Röhrig Géza: férfi

a vonatablakra óriási vaginát karcolt valaki
 
homlokát a rombusz közepének támasztva
ijesztően vékony ember ül
 
arcára
akárha vákuummal szívták volna a bőrt
 
vállán korpa
a nyakig gombolt ing bal gallércsücske
a mélyszürke
kissé leevett hajtóka fölé türemkedik
 
künn varjak fészekvárosai
a búzatáblákat elválasztó jegenyéken
 
ha dudál a mozdony
ezer pötty rugaszkodik el egyszerre
 
szája hideg majdnem erőszakos
markában vasalt zsebkendőt szorongat
lába mellett fölhasadt műbőr aktatáska
 
szeméből
akár a csordakútnál
mit keréktől patáktól sebzett föld vesz körül
fáradt ráncok isznak
 
anyja temetéséről jön gondoltam
 
meghallotta
úgy nézett rám oly hirtelen
elkaptam a tekintetem