Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rejtő Jenő: A szőke ciklon

Rejtő Jenő portréja

A szőke ciklon (Magyar)

ELŐSZÓ

Az író töredelmesen, de röviden beismeri, hogy regényének előzményei vannak.

A regény úgynevezett előzményein olvasó és író egyaránt szeret hamar túlesni. Az ilyesmi részint unalmas, részint sablonos, különösen ma, mikor a regényírás bizonyos fajtáit már nem is iparszerűen, hanem a konyhaművészet szabályai szerint, kész receptek alapján főzik ki. Például: „Végy két ifjú szerető szívet, törd meg, forrald fel a szenvedélyeket, hintsél a tetejébe egy kis édes egyházi áldást, és jól megfőzve vagy félig sületlenül bármikor feltálalhatod az olvasónak.”
Azt hiszem, okosabb, ha egyszerűen beismerem, hogy regényemhez szükséges néhány előzményt közölni az olvasóval. Essünk túl ezen; mennél hamarabb, annál jobb.
Mi kell tehát a regényemhez?
Vegyünk egy szegény fiatal leányt, aki balladák műfordításából él, nem valami fényesen, miután a világ nagytőkései között igen elenyésző számban szerepelnek azok, akik vagyonukat ballada-műfordítással szerezték. Azután vegyünk elő egy öreg fegyencet, tisztítsuk meg a szívét gondosan minden bűntől, míg rábukkanunk valahol a belsejében az igaz emberi jóság drágakövére. A drágakő értéke legalább egymillió font sterling. Az öreg fegyenc, Jim Hogan, valamikor az említett fiatal leány apjának, Mr. Westonnak iskolatársa volt. Mr. Weston olykor meglátogatta fegyenc barátját, néha csomagot küldött neki, szóval igyekezett Jim Hogan szerencsétlen sorsán enyhíteni. Miután Mr. Weston meghalt, családja mint hagyományt vette át a vén bűnös pártfogolását, továbbra is küldték számára a csomagokat, és az elhunyt Weston helyett leánya, Evelyn látogatta meg olykor Hogant. Szükségünk van még egy könnyelmű fiatalemberre, akit Eddy Rancingnak hívnak, álmodozó és inkorrekt úr. A miss Westonék lakásával szomszédos manzárdszobát bérli, foglalkozására nézve egy találmányon dolgozik, amelyet motorkerékpárra kell szerelni, és milliókat jövedelmez. A találmánynak még csak a lényege hiányzik. Az ifjú körülbelül két félév jogtudományt hallgatott az egyetemen, gyámja és nagybátyja, Mr. Arthur Rancing jóvoltából. Most már hosszabb ideje, elsejétől negyedikéig, gondosan elkártyázza Mr. Arthur Rancing gyám és nagybácsi pénzküldeményeit. Üres óráiban miss Evelyn Westonba szerelmes, történetünk kezdetéig reménytelenül. Eddy Rancingon kívül még be kell mutatnunk Mr. Charles Gordont, aki hatéves büntetése elteltével most fogja elhagyni a fegyházat. Öt évet és háromszázhatvankét napot egészen jól kibírt, de most már kezd az idegeire mászni ez a dolog a fegyházzal, és úgy érzi, hogy a hátralevő három nap elviselhetetlen. Van így néha az ember. Egy turista barátom, aki már több ízben mászott fel a Mont Blanc-ra, múlt héten megpofozta a házmestert, mert nem járt a lift, és gyalog kellett közlekednie az ötödik emeletre. Gordon, három nappal szabadulása előtt, heves migrénekről és szívdobogásról panaszkodott, mire a megértő fegyházorvos kórházba utalta.



KiadóCorvina Kiadó, Budapest

Plavovlasý ciklón (Cseh)

• PŘEDMLUVA
Autor kajícně, leč stručně doznává,
že jeho příběh má předehru


Takzvanou předehru příběhu chtějí mít čtenáři i autor co nejrychleji za sebou. Jednak je to nuda, jednak šablona, zvlášt dnes, kdy některé druhy literatury se smolí už ani ne řemeslně, ale docela jako v kuchařině, podle hotových receptů. Například: “Vraž do toho dvě mladá milující srdce, zlom je, uveď do varu vášně, navrch nasyp špetku církevního požehnáni, a to vše dobře udušené nebo i pěkně uhozené můžeš čtenáři kdykoli servírovat.“ Asi bude rozumnější jednoduše přiznat, že je nezbytné seznámit čtenáře s některými událostmi, jež našemu příběhu předcházely. Ať to máme rychle s krku; čím dřív, tím líp.
Co tedy potřebujeme k mému románu?
Především si připravíme jednu chudou mladou dívku; živí se překládáním balad, ovšem nijak skvěle, protože ve světě velkokapitalistů se jen ve zcela mizivém počtu vyskytují tací, kdo se domohli majetku zrovna překládáním balad. Dále vezmeme jednoho starého trestance, jeho srdce pečlivě očistíme od všech hříchů, až nakonec někde hluboko na dně narazíme na drahokam opravdové lidské dobroty. Tento drahokam má cenu nejmíň miliónu liber šterlinků. Starý trestanec, Jim Hogan, byl svého času spolužákem Mr. Westona, otce zmíněné mladé dívky. -Mr. Weston občas navštěvoval svého přítele trestance a tu a tam mu poslal i balíček, zkrátka snažil se ulehčit jimu Hoganovi jeho neblahý úděl. Když pak Mr. Weston zemřel, tradici ochrany nad startra zločincem převzala jeho rodina. Hogan dostával i nadále balíčky a místo zesnulého ho teď navštěvovala Westonova dcera Evelyn. Krom toho potřebujeme také jednoho lehkovážného mladíka jménem Eddy Rancing, je to snílek a i jinak neseriózní pán. Bydlí v mansardě vedle bytu Westonových. Co se týče zaměstnání, pracuje na vynálezu, který se namontuje na motocykl a vynese milióny. Vynálezu chybí už jen základní princip. Mladík studoval z dobrodiní svého poručníka a strýce Mr. Arthura Rancinga na univerzitě asi dva semestry práva. Ted už delší dobu, vždy od prvního do čtvrtého v měsíci, svědomitě promrhává peněžní zásilky svého strýce a poručníka Mr. Arthura Rancinga v kartách. Ve volných chvílích je zamilován do miss Evelyn Westonové, až do začátku našeho příběhu beznadějně. Kromě Eddyho Rancinga musíme představit ještě Mr. Charlese Gordona, kterému právě vyprší šestiletý trest a on opustí káznici. Pět let a tři sta šedesát dva dny snesl docela obstojně, ale teď mu už celá ta věc s káznicí začíná lézt na nervy a zbývající tři dny mu připadají k nevydržení. Někdy se to člověku stává. Jeden můj přítel horolezec, který už několikrát zdolal Mont Blanc, minulý tyýden nafackoval domovníkovi, že nejezdí výtah a on se musí dopravovat do pátého patra pěšky. Gordon si tři dny před propuštěním stěžoval na prudké migrény a bušení srdce, načež ho uznaly vězeňský lékař poslal do nemocnice.



Az idézet forrásaOdeon, Praha, 1988, 7-8

minimap