Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Reményik Sándor: Akarom

Reményik Sándor portréja

Akarom (Magyar)

Akarom: fontos ne legyek magamnak.
 
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon.
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.
 
Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.



FeltöltőN.Ullrich Katalin
Az idézet forrásawww.szepi.hu

Chcem (Szlovák)

Chcem: aby som nebol dôležitý pre seba.

V nekonečnej stene tehlou nech som,
Schody, po ktorých sa iní plazia,
Lemeše, ktoré sa do zeme hlboko zaboria,
Ale klas nie je ich zásluhou.
Nech som vietor, ktorý semeno roznáša,
Ale lupeň kvetu nerozvinie,
A duše, po lúke kráčajúce,
Nech sa v kvete kochajú.
Nech som šatka, ktorá slzy pije,
Nech som ticho, ktoré úľavu nadelí.
Nech som ruka, ktorá ustavične hladí,
Nech som, a nikdy neviem, že som.
Na unavených mihalniciach nech som snom.
Nech som prelud, ktorý sa objaví
A či ho vidia nie je zvedavý,
Nech som prelud na šírej rovine.
Z čierneho srdca odvekej pôdy nech som
Hlboký ston hore až do vysokého neba,
Nech som drôt, ktorým prejde správa pre Teba
A keď som sa pretrhol, nech ma vymenia,
Pod mnohými dušami plť nech som,
Prostý, napochytro postĺkaný člnok,
Ktorý hlboké rieky do mora zaženú.

Nech husľami som, čo do nekonečna vzlykajú,
Kým umelec sláčik nezloží.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslator

minimap