Reményik Sándor: Verso Emmaus (Emmaus felé Olasz nyelven)
|
Emmaus felé (Magyar)Árkosy Lajosnénak A harangok oly kábítóan zúgtak, Indultam a városból kifele. Emmaus felé üdébb lett a táj. Álmában gügyögött egy-egy madár, Delej futott a barna fákon által, Borongott messziről a mély harang, Kolozsvár, Hója-erdő, 1921 nagyszombat estéjén
|
Verso Emmaus (Olasz)per Árkosy Lajosné Le campane suonavano tanto fragorose, A lascar’ la città mi avviai tosto. Verso Emmaus il paesaggio divenne più fresco, Come raggiunsi il bosco più cupo, Un magnetismo percorreva gli alberi bruni, Se sentì il suono triste della campana grave, Cluj – Napoca, bosco di Hoia, sera del Sabato santo
|