Sebestyén Péter: A válasz

- Nem jó – mondta a Szfinx fáradtan, a hangjában valami szörnyű beletörődéssel. – Nem "az ember" az. És csak megy az idő.
Kicsit később lezárta az inkább meglepett, mintsem rémült pillantásba dermedt szempárt; egy ideig figyelmesen nézte a csaknem teljesen átvágott torkú fiatal férfit, aztán – mivel nem tehetett mást – leheveredett, és újra hosszú, de nyugtalan álomba merült.

- Not good - said the Sphynx wearily, with a horrid kind of resignation in his voice.  -  No, "man" is not the one.  And time just keeps moving on.
 A little later he closed those eyes which were more surprised than petrified into some horror-struck glance; for a while he thoughtfully watched the young man whose throat had almost been cut through, then - because he could do nothing else - he lay down and sank once again into a long but restless sleep.