Sebestyén Péter: Deväť smrtí pána Musašiho (Musashi Úr kilenc halála Szlovák nyelven)

Hallás se hallja:
vér-feketítő holdba
hívnak a hangok.

Darvak táncában
szárnyakra dőlve dalol;
elkárhozottan.

Az álmot árnyak
kóstolják; kövér varjak
a koponyákon.

Száznyolc irányban,
sehol, sehová. A test;
a szív; a szellem.

Nyúlós köd-tajték
bújtat. Most jön, aki öl,
ágrecsegéssel.

Írástudó vagy
fejvadász; nem tudtam, hogy
mindkettő leszek.

Hatalmasan halsz:
hegyek hó-homályában,
hajnal hűlt helyén.

Üres a ház. Szél
csapkod ajtót, ablakot;
tör-zúz a szívben.

Lányok sírnak és
fiúk sírnak. Láttak hát
szép szerelmeket.

Ani sluch nepočuje:
do krvavo-čiernej luny
hlasy volajú.

V tanci žeriavov
na krídla naklonený;
v pekle vrejúc.

Spánok tiene
ochutnávajú; vrany obézne
na lebkách.

Okrídlenými smermi,
nikde, nikam. Telo;
srdce; duša.

Ťahavá spenená hmla ťa
ukrýva. Teraz prichádza, kto
vraždí praskaním konárov.

Gramotný či
lovec hláv; netušil som, že
obojím stanem sa.

Veľkolepo umrieš:
v zasneženom-šere hôr,
na chlade úsvitu.

Prázdny je dom. Vietor
dverami, oknami plieska;
srdce drása.

Plačú dievčatá a
plačú chlapci. Tak videli
pekné lásky.[1]