Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Szente B. Levente: Keresztutak margójára

Szente B. Levente portréja

Keresztutak margójára (Magyar)

amikor az ember álmot látott,
és úgy hitte, megértette a világot,
útjai során megismerte a színeket, és már
fehér feketében látott, főleg,
hogy tükörképére áldozat gyanánt vért mázolt,
és váltig hangoztatta, olyasmivel van kapcsolata,
ami régebbi, mint maguk a vallások –
és járt és kelt, látott, hallott, aztán
gondolatokat vallott,
mind olyanokat,
amelyeket kimondani már régen nem szabadott,
hogy a szikrából majd tűz lobbanjon,
hitében igazi nyomot
mint vad folyóban sodródó kő és szikla,
ó, fájdalom, mégis alig hagyott.
de mások igazául emlegetett ha kellett álomszépet, mocskot,
mert ilyen volt a világ, mióta a világ szemében a táj,
mint másik egek képe, visszaragyogott.
mert az új világra felkészülni sosem lehet, mondotta
isten veled, isten velem, se veled, se nélküled.
jobb ez így, míg egy az ős, fenn az űr, lenn a dög,
mert csókolni kéne, az egekig szeretni,
megadni akinek ami jár, harapni amikor fáj,
menni, elindulni végre, ölelésbe
finoman belerohanni, mielőtt vége jönne -
ó, mennyi mindent, mi mindent még tenni kéne.
legfőképpen embernek maradni,
vagy lenni végre. örök időkre.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásaa szerző

On The Margin Of Crossroads (Angol)

when man saw a dream,
and thought he understood the world,
on his ways he got to know colours, and already
saw everything in black and white, mainly
because he smeared blood like sacrifice on his reflection,
and kept on saying he had connections with something       
older than religions themselves -
and he walked around, saw, heard, then
declared views,
all of the kind
that weren’t allowed to be pronounced for long,
that from a spark fire should flare up,
but alas, in his faith there
- like drifting stones and rocks in wild rivers -
have hardly any real traces been left.
but as others’ truth he cited if needed perfection,
for the world’s been like that, since in the world’s eyes the land
like the image of other skies was reflected.
because one can never get ready for the new world, he said
god be with me, with you, neither with, nor without you.
better this way, forebear’s the same, space up there, carcass down here,
for one should but kiss, love to the heavens,
give everyone their share, bite when the pain’s there,
go, make a move at last, into a hug
gently rush, before it would come to an end -
oh, how many things, how very much still to be done.
but above all to remain human,
or become one. for all times to come.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp: feherilles.blogspot.com

minimap