Három torzó (Magyar)
I. (ÉLETEK) Hétfőn fáradtan ébredek, fáradtan az eljövendő hétközi életek lehetőségeitől. Hétfő reggel kezeslábas életbe öltözöm, kérges a reggelem, bütykös a dél, önkívület az este. Kedd reggel pihent életet veszek föl, estig vagyok a restje. Szerdán szivarozom, mindenképpen munkálkodom a marathoni összeesésig. Csütörtökön jövök rá, hogy közel a vég, de a kezdet még késik. Péntek a kötelező derű: elragadom a babonától, csakazértis húsra fogom, vagyis úgy teszek, mintha melegedném nulla Kelvin-fokon. Szombaton zeuszi életet öltök, kicsapongót: egyszerre vagyok főisten és főördög. Vasárnap megadom magam derű előtti borúnak, és este nagyot mulatunk: hétéltűek -- egyhaltúak. II. (ÉLETRAJZ -- AZAZ: ZJARTELÉ) Született kétezerben. Kijárta a szenilitást felső, középső, elemi fokon, majd a befejezett munkát rombolta le a kezdetekig. Leköpdöste a megfogható részleteket, lassan hinni kezdte az elvont egészet. A Holdtól visszaszállt a Földre -- ez volt a legnehezebb: nem tudta megszelídíteni. Már gyermek volt, mikor nagy ínség ette a világot, az élesztőt ötezerért adták, dermesztő volt a nyár; ő lassan elfeledte az ábécét; elhunyt kilencszázharmincnyolcban, nagy szerencséje volt: nem érte meg az első világháborút. III. (IGAZOLVÁNY) Ezen igazolvány kelt, mivel kelnie kellett, tanúsítandó, hogy nem szabad feledni az első szerelmet, mert az örökkévalóság csak első kóstolásra bizonyul örökkévalónak. Igazoljuk tehát, hogy kezdet nélkül nincsen holnap. Igazoljuk továbbá, hogy -- főleg beletörődés folytán -- elviselhetőbb holnapok lesznek, de emiatt egyre inkább fog fájni a kezdet. Igazoljuk, hogy ebbe mégse akar beletörődni, amióta s ameddig tudja eszét. Igazoljuk, hogy igaztalan minden szófia-beszéd, mely szerint végül kikopik vagy meg is hal talán, mielőtt megérné a szüretet. Igazoljuk, hogy elsiratták. Igazoljuk, hogy született. (1969) |
|