Halál árnyéka 2. (Magyar)
Rekviem
2 Végtelenné öregbíti a perceket órákat nappalokat éjjeleket a kín - itt élsz - hát élsz-e mondd - felsőbbrendű szögesdrótok között az őrtornyokból felsőbbrendű gépfegyverek vigyázzák lépteid és felsőbbrendű vérebek vicsorítják rád ínyüket neved nincs tárgy vagy csupán karodon a leltári szám - tárgy vagy csíkos huzattal beszélni tudsz ugyan de nem tanácsos és nem tanácsos hallgatni sem és nem tanácsos aludni nem tanácsos virrasztani nem tanácsos enni nem tanácsos éhezni nem tanácsos robotolni nem tanácsos kibújni a munka alól nem tanácsos betegnek lenni nem tanácsos egészségesnek lenni nem tanácsos járni nem tanácsos helyben ülni nem tanácsos megszökni nem tanácsos maradni nem tanácsos tűrni nem tanácsos lázadni nem tanácsos gondolkodni sírni nevetni nem tanácsos meglátni társad cafatokban lógó húsát nem tanácsos félrefordulni égre bámulni szemed földre sütni nem tanácsos sajnálni akit hideg vízzel locsolnak a havon nem tanácsos sajnálni akit élve eltemettek nem tanácsos sajnálni akit élve megégettek nem tanácsos részt venni nem tanácsos közömbösnek maradni nem tanácsos élni nem tanácsos meghalni - - Hát ez vagy itt vagy fényévekre mindattól amit valaha úgy hívtál: élet délceg egyenruhában sétál körülötted a kibérelt halál szokd meg hát szokd meg mint megszoktad régen a kifényesedett fenekű nadrágot fakó nyakkendőt kajlácska kalapot evés közben olvasott újságot ujjadon a karikagyűrűt feleséged apró zsörtölődéseit azt hogy kirúgtak állásodból s térdig lejártad lábad a mindennapiért szokd meg mint nappal a fényt éjszaka a sötétséget a zajt a csöndet az alvást ébrenlétet pulzusod lüktetését a hideg vacsorát s a legborzasztóbb az hogy megszokod Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | http://mek.oszk.hu |
|
|