Tóth Imre: Párkák

[1] Moirák: Zeusz és Nüx leányai, a sors istennői. Hatalmuk az istenek sorsa fölé is kiterjedt. Nevük sorban: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). A Párkák (latinul: parcae) a görög mitológiából ismert Moirák római megfelelői; sorsistennők, akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát. Hatalmukban áll megakadályozni az istenek akaratának érvényesülését is. Nona (a görög mitológiában Klóthó) az emberi élet fonalát fonja, Decima (Lakheszisz) ereszti hozzá a szöszt, és végül Morta (Atroposz) vágja el a fonalat. Méltóságteli nőalakokként ábrázolják őket. A Párkák ábrázolása egy flamand falikárpiton (1510-1520 körül), Victoria and Albert Museum, London. / Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rk%C3%A1k

[1] Grécke bohyne osudu sa nazývali Moiry (gr. Μοῖραι - Moirai, doslova Prideľovačky). Boli to dcéry najvyššieho boha Dia a bohyne spravodlivosti a poriadku Temidy (okrem sudičiek mali ešte ďalšiu trojicu dcér – Hóry, ktoré boli bohyňami ročných období). Iné pramene tvrdia, že Moiry boli dcérami bohyne osudu Ananké, ktorej sa ako charakteristický znak zvyklo priraďovať vreteno. Prvou Moirou bola Kloto, zobrazovaná s vretenom, pretože zosobňuje materskú pradiarku, čo niť začína. Druhou je Lachesis (meno zhodné s jedovatým hadom krovinárom), ktorá niť odvíja ďalej, a keďže mala byť v odmeriavaní osudu spravodlivá, spodobovala sa s mierou a váhami, a niekedy aj s glóbusom. A napokon treťou je Atropos (Atropa je aj rodové meno jedovatého ľuľka), starena, ktorá prestrihuje vlákno života a prináša smrť. Jej atribútom bol ostrý predmet na presekávanie, prípadne kniha života či časomiera. Robinet Testard: Moiry, Bibliothèque nationale de France (BNF). Cote : Français 143, Folio / Zdroj: http://www.jetotak.sk/autonomna-zona/sudicky--pradiarky-nasho-osudu