Péntek 13. (Magyar)
Egy másik életben, lehet, hogy aludtál nálam, a régi lakásban. A bábszínész délutáni álmából ébred, utolsó kávét iszik az előadás előtt, előtte még egyszer bejárja a várost, ahol egyszer tízezer álmot látott, sikert, szerelmet, boldogságot, rájött, ő maga lett a bábu, a főutcán végig megy a hídig, ahol még szerelmet nem vallott nőnek, aztán lazán átlép a korláton, a derékig érő vízbe zuhan, rokkantan él még harminc-negyven évet, ha jót akartok, ne higgyétek el a mesémet. Istenek, és Istennők szeretik egymást bennünk, nem mi élünk, hanem ők. |
Piatok 13-teho (Szlovák)
V inom živote, možno, spala si u mňa, v starom byte. Bábkoherec precitá z popoludňajšieho sna, pred predstavením si vypije poslednú kávu, predtým sa ešte raz mestom prejde, kde raz desaťtisíc snov videl, úspech, lásku, šťastie, zistil, on sám panákom stal sa, prejde po hlavnej po most, kde žene lásku nevyznal ešte, potom ľahko prekročí zábradlie, a do vody po driek siahajúcej padá, zmrzačene žije ešte tridsať-štyridsať rokov, ak chcete dobre, neverte mojej rozprávke. Bohovia, a Bohyne v nás radi sa majú, nie my žijeme, ale oni.
|