Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Tóth Krisztina: Küld egy mosolyt

Tóth Krisztina portréja

Küld egy mosolyt (Magyar)

I.

Múltkor a metrón egy idegen arcban a szemedbe néztem.

Vannak ilyen napok amikor minden úgy emlékeztet.

Valaki valakire leszállsz elébekerülsz mégsem.

De ez egy másik év ami múlt folyton nem létezhet.

 

Egy régi osztálytársam is szembejött ugyanúgy még gyerekként.

Különben sose hittem el hogy mi is egyszer.

Istenem mennyire mennyire szerettem volna melléd.

Ott állsz a metrón és puff egyszercsak megöregszel.

 

Szoktam gondolni rá mit szólna egymáshoz ez a két test.

Hogy milyen lehet az illatod biztos ma már más.

Hogy vajon tudna-e szólni egymáshoz ez a két test.

Ahol a kisfiam született van egy vékonyka vágás.

 

Valahogy szélesedik a csípőm is nem tudom mire vélni.

Ezt az egészet nem boldogít igazán nem is fáraszt.

Különös volt abba a másik arcba belenézni.

Idegen szemeiddel láttad ugye idegen számat.

 

II.

Néha megijedek ha megszólalok meghallom az anyámat.

Múltkor a moziban a tükörből szinte rám szólt.

Ahogy a szappant fogta hirtelen az az érzésem támadt.

Mire volt jó az a sok szaros év hogy kár volt.

 

Sőt a férfi akivel élek vele is bizonyos hangsúlyokban.

Meg a kutyánk főleg a nézésében de tényleg.

Az anyámmal az előbb különben nem túloztam.

De látod nem is tudom ezekről mért beszélek.

 

Utolsó karácsonyom volt gyerekként kaptam egy macskát.

Egy közért mellett laktunk hó volt forgalmas úton.

Meglátott futott elém akkor szaladt át.

Hányadszor kéne annyi mindent megtanulnom.

 

Mielőtt akár egy kavics gesztenye egy falevél is.

Azt válaszolnád éppen ezért és lehet ebben.

Valami hogy én aki láttam és tudom én is.

Hülyeség mondom a teremtés strébere lettem.

 

III.

Tavaly ősz elején amikor beköltöztünk ebbe a házba.

Minden csupa higító festék meg csupa por volt.

Vártuk megváltozik a szag a lélegzetünktől hátha.

Aztán egyre hűvösödött nem is emlékszem hogy volt.

 

Egyszercsak nem lehetett már reggelenként a teraszra.

Kiültél vitted a kávét és fázni kezdtél kabát.

Nélkül nélkül az üres helyeket hogy belakja.

Valahogy elrendezi ez ember feltalálja magát.

 

Olyan furcsa ez a mai fény mint egy távoli évszak.

Mintha valaki más lennék vagy inkább valahol máshol.

Be is mentem egy kardigánért hiába még csak.

Nem is színekből inkább a levegő állagából.

 

Tudni nem a nyár rajzolódik ez az ősz arca.

Szájforma rozsdafolt hallgat nézd a levélen.

Bámul a kisfiam régről csecsemőszemű macska.

Szélcsend vékony füstjele nézem nézem.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.tothkrisztina.hu

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német1
Görög
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovák
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap