Toldalagi Pál: Egyhelyben
Egyhelyben (Magyar)A tenyerébe temette arcát, szíve nehéz volt, csend volt, nem zavarták, sem emberek, sem állatok, se gépek, az élete, úgy tetszett, töredék lett, egyfajta csonkja egy egész darabnak, gondolatai egyhelyben maradtak,
nem ösztönözték semmiféle példák, és nem értette semminek a célját, nem érezte, a szél játszik a hajával; mint az, aki a szomszédságból áthall valami mormogást, miközben alszik, olyanná lett egész tetőtől talpig
|
Kérjen fordítást! |