Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Vajda János: Húsz év múlva

Vajda János portréja

Húsz év múlva (Magyar)

(Gina emlékkönyvébe)

 

Mint a Montblanc csucsán a jég,

Minek nem árt se nap, se szél,

Csöndes szívem, többé nem ég;

Nem bántja újabb szenvedély.

 

Körültem csillagmiriád

Versenyt kacérkodik, ragyog,

Fejemre szórja sugarát;

Azért még föl nem olvadok.

 

De néha csöndes éjszakán

Elálmodozva, egyedül -

Mult ifjuság tündér taván

Hattyúi képed fölmerül.

 

És ekkor még szivem kigyúl,

Mint hosszu téli éjjelen

Montblanc örök hava, ha túl

A fölkelő nap megjelen…



KiadóOsiris Kiadó, Budapest
Az idézet forrásaVajda János összes költeményei. Osiris Klasszikusok

După douăzeci de ani (Román)

(În albumul Ginei) 


Ca gheaţa pe vârful muntelui Mont Blanc,

Căreia nu-i pasă de vânt, de soare,

În inima-mi calmă flăcări nu ard;

N-o frământă o nouă ardoare.


În juru-mi sunt billioane de stele

Toate cochetează, strălucesc,

Pe capu-mi împrăştie razele;

Dar eu totuşi nu mă topesc. 


Dar câteodată într-o liniştită noapte

Solitar, legănat de reverie-

Pe lacul feeric al tinereţii trecute

Chipu-ţi de lebădă răsare.


Şi atunc inima-mi s-aprinde,

Ca-n nopţile lungi de iarnă, zăpada

Veşnică al Mont Blancului se-ncinge

Când soarele din nou s-ar arăta…

 

 

 



FeltöltőBandi András
Az idézet forrásasaját

minimap