Varga Imre: Ptica i cvet: smisao bi od reči oduzeli (Virág, madár: értelmét venné a szónak Szerb nyelven)
Virág, madár: értelmét venné a szónak (Magyar)A kalandnak vége. Megütöttem. Könnyű szerető? Áll emberrel arcul ember. Visszakoznom nem lehet; végig kell játszanom, amit kezdtem, bár a játék s csácsogás ellenére is. A dalbéli szép violák szirma lehullt, és a porban – lábam körül – ama pacsírták. Virág, madár – értelmét venné a szónak, elmarad hát tőlünk a szép közös ének, elteszem öreg gitárom, s hagyd el te is: „virágom, tőled búcsúzom”; ezt így nem lehet.
Zúdul a hó. Előttünk egy teljes tél. A miénk. Ha velem maradsz.
|
Ptica i cvet: smisao bi od reči oduzeli (Szerb)Kraj je avanture. Udarih je. Laka ljubavnica? Stoji s čovekom udareno lice. Povući se ne mogu; uprkos igri i čavrljanju, što započeh moram odigrati. Otpale su liske lepog šeboja iz pesme i u prašini su – uz moje noge – one švrljuge. Ptica i cvet – smisao bi od reči oduzeli, izostaje lepa naša zajednička pesma, pospremih staru gitaru, i ti ostavi: „srce, opraštam se“; tako se to ne može.
Pljušti sneg. Ispred nas je čitava zima. Naša je. Ako ostaješ.
|