Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Z. Németh István: Édesen izzó

Z. Németh István portréja

Édesen izzó (Magyar)

Mennyi életen át kergetőztünk:
kiscsikók napfényes réteken,
sasok a kihűlő ég puha ágyán,
aranyhalak széthulló üvegmedencében,
táltosok a fodros álom partjain,
hajad volt párnám,
szíved volt vánkosom,
minden testet öltésben,
a köztes lét hömpölygő áramában
figyeltem magunkat, kút fölé hajló,
ágak közt bújó, egeket bámuló,
a kócos ifjúságot lassan kifésülő,
nagy, barna szempárban visszatükröződő
félénk gyermekarcunk minden rezdülését,
ahogy az élet vizébe kavicsot dobálunk,
ahogy a hegyekké tornyosuló napok
csúcsára érve lassan megtanuljuk egymást.

Szíved volt párnám,
hajad volt vánkosom,
fejpántom két hűvös tenyered,
lakhelyem, örök lakhelyem
csilingelő nevetésed.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásaZ. Németh István

Kérjen fordítást!

Ön itt és most kérheti, hogy valaki fordítsa le Önnek (és a világnak) ezt a művet is egy másik nyelvre. Mi eltároljuk a kérését és megmutatjuk mindenkinek, hátha valaki vágyat érez majd, hogy teljesítse azt. De nem ígérhetünk semmit sem ... Ha megadja az e-mail címét is, akkor azonnal értesítést küldünk Önnek, amint elkészült a fordítás.

NyelvKérések+1
Albán
Belarusz
Bolgár
Katalán
Cseh
Dán
Német
Görög
Angol
Eszperantó
Spanyol
Észt
Finn
Francia
Ír
Galego
Ógörög
Horvát
Örmény
Izlandi
Olasz
Latin
Luxemburgi
Litván
Lett
Macedon
Máltai
Holland
Norvég
Provanszál
Lengyel
Portugál
Román
Orosz
Szlovén
Szerb
Svéd
Török
Ukrán
Jiddis

Kérek egy e-mailt, amikor elkészül a fordítás:


minimap