Haraldsdóttir, Ingibjörg: Kávészünet (Kaffihlé Magyar nyelven)

Hvílíkt öryggisleysi
að lifa
sjá dagana koma og fara
einn af öðrum
og geta ekkert gert
til að stöðva þá
sjá þá verða að vikum
mánuðum árum
og hugsa: á sama hátt
verða dagarnir að öldum
og hverju máli skiptir þá
þessi laugardagur
söngur nautabanans í útvarpinu
strigaskórnir mínir
og steinninn sem ég sit á?

Hát nem kiszámíthatatlan
ez az élet
ahogy peregnek
a kurta napok
a hetekből hónapok lesznek
azokból évek
mi meg csak nézzük
ahogy elhúz a kocsisor –
mi lesz velünk időtlenül
s mikor az évek századokká nyúlnak
mi lesz mindezzel itt körülöttünk
ezzel a szombattal
a torreádordallal a rádióban
és a vászoncipőmmel
meg ezzel a kővel amin ülök?