Pacuvius, Marcus: Fortunam insanam... (fr. 262)
Fortunam insanam... (fr. 262) (Latin)Fortunam insanam esse et caecam et brutam perhibent philosophi
|
A szerencséről (Magyar)Esztelen, vak és bárgyú a szerencse, azt
mondják a bölcselők,
és akár a gömbölyű kő, oly forgandó-gördülő -
mint a kő, oda hull, hová a játszi sors hajítja, a szerencse is.
Vaknak azért tartják őt, mert nem nézi: merre megy, sosem;
esztelennek, mert vad, állhatatlan és bizonytalan;
bárgyunak, mert nem tekint érdemtelent vagy érdemest.
Ám más bölcselők tagadják, hogy minden bajunk csupán
tőle származik; azt mondják, a véletlen
nagyobb urunk –
valószínűbb e föltevés, tapasztalatunk is
erre vall:
ám, Orestes még imént király volt, most kóbor bitang!
|