Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Propertius, Sextus: Cynthia Baiaeban (Elegiarum liber primus XI Magyar nyelven)

Propertius, Sextus portréja

Elegiarum liber primus XI (Latin)

Ecquid te mediis cessantem, Cynthia, Baiis,
    qua iacet Herculeis semita litoribus,
et modo Thesproti mirantem subdita regno
    proxima Misenis aequora nobilibus,
nostri cura subit memores adducere noctes?                 
    ecquis in extremo restat amore locus?
an te nescio quis simulatis ignibus hostis
    sustulit e nostris, Cynthia, carminibus,
ut solet amoto labi custode puella,                 
    perfida communis nec meminisse deos?
atque utinam mage te remis confisa minutis                 
    parvula Lucrina cumba moretur aqua,
aut teneat clausam tenui Teuthrantis in unda
    alternae facilis cedere lympha manu,
quam vacet alterius blandos audire susurros
    molliter in tacito litore compositam!
non quia perspecta non es mihi cognita fama,                 
    sed quod in hac omnis parte timetur amor.
ignosces igitur, si quid tibi triste libelli
    attulerint nostri: culpa timoris erit.                 
ah mihi non maior carae custodia matris
    aut sine te vitae cura sit ulla meae!
tu mihi sola domus, tu, Cynthia, sola parentes,
    omnia tu nostrae tempora laetitiae.
seu tristis veniam seu contra laetus amicis,                 
    quicquid ero, dicam 'Cynthia causa fuit.'
tu modo quam primum corruptas desere Baias:
    multis ista dabunt litora discidium,
litora quae fuerunt castis inimica puellis:
    ah pereant Baiae, crimen amoris, aquae!



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://www.thelatinlibrary.com/

Cynthia Baiaeban (Magyar)

Cynthia, hogyha a víg Baiaet odahagyva kirándulsz,
sziklás partra, ahol Herkules útja futott,
vagy mikor arrafelé kószálsz, hol az isteni tenger
százalakú táncát lejti Mizénum alatt:
gondolsz rám? gondolsz a sok éjszaka sok gyönyörére?
őriz-e még a szived, képemet őrzi-e még?
vagy kiszakított már valaki ölelő dalaimból?
Cynthia, elszakitott egy hazug, új szerelem?
Néma tavon valahol jobb volna, ha másfele élnél,
csönd, víz, két evező, vinne a könnyü ladik,
és jobb volna az is, ha mulatva magányos öbölben
egymagad úszkálnál a hasadó vizeken,
mint hogy most elegáns strandon heverészve az aljas
hízelgésre figyelsz, mely telezsongja füled.
Őre ha nincs, bizony elbukik egy-kettőre a gyarló
lány, és mit neki a tegnapi esküdözés!
Hű vagy, igaz, sose hullt még folt a nevedre, - hiába,
még árnyéktól is félt az igaz szerető.
Megharagudni tehát tilos, és soraim ha ma Kissé
megszomorítottak, bűnük: a rémületem.
Ó, mert nálad nem drágább nekem édesanyám se;
nélküled élni? minek! semmi se kellene már!
Te vagy az otthonom, ó, szüleim te, te, Cynthia, csak te
mindenem, életem és minden időm öröme!
Mért nevetek, sírok? ha barátom kérdi akárki,
azt felelem mindig: "Cynthia... ő az oka!"
Hagyd el hát Baiaet mielőbb, hagyd, kérlek, a romlást,
sok szerelemnek adott már temetőt az a part!
Pusztulj el, Baiae, becsület csapdája, kerítő!
Pusztulj el, szerelem gyilkosa, ég tüze rád!



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásamek.oszk.hu

minimap