Peer, hazudsz!
Ibsen*
Régóta zeng a kakukk szava árván
- régóta epedve te vársz rám,
Szolvejgem, drágám!
És most lám, levelem
megtört szárnyakkal írom
- sas, ki a szikláról leesett,
én -
a Te lusta Peered.
De van pénzem s vagyonom
immár, s ezt néked adom.
Tiéd lesz száz befogott szán
- vágtass vele hozzám,
jöjj, várlak, örökre!...
Figyeld szavamat:
Menj erdeim és hegyeim honába,
s a legszebb szarvasokat
- fehéret, szürkét - törjed igába,
s minden szánba belőlük
- ott élnek ezerszám -
százat fogj, és azután
repülj, gyere hozzám!
Ha bágyad fénye a nap sugarának
s az alkonyat eljő,
szép hosszúra nyúlnak az árnyak
- abból lesz szánra a gyeplő.
S a váramat ismered-e?
Ablakkal telisde-tele,
s még szebb s nagyobb keritése...
Az a másik vár, amelyet
említ leveled,
s mit a fél-világnak kertje övez
- nos ez
nem enyém már, régen eladtam.
Megvette a svéd doktor
(úgy hívják: Axel Munthe), mikor
szeme már gyöngült, de nekem
sikerem
volt lám, az egészben:
- van most nagy garmada pénzem.
Aztán a madár-üzlet
tavaszig szépen fizetett. -
A velencei San Marco teret és
a mi Vermon-kertünket
galambokkal s a fényes eget
pacsirtáknak tömegével
láttam el egymagam én.
Ám attól kezdve, amint
folyók, tavak és szigetek
s kertek, árnyas ligetek
minden zugában zeng csalogányom
- szeretők hálájától
nyugtom sehol se találom.
Igaz, hogy van sok irigy
ellenségem, s ezek igy
beszélnek: toprongyosan és
borostás képpel,
egyedül kóborlok a tájon...
- Te semmiért a világon
ne hidd szavukat!...
Kakukk szól... Szélnek szárnyán,
Szolvejg - gyere drágám!
Régóta zeng a kakukk szava árván
- régóta epedve te vársz rám,
Szolvejgem, drágám!
És most lám, levelem
megtört szárnyakkal írom
- sas, ki a szikláról leesett,
én -
a Te lusta Peered.
*Ibsen – Peer Gynt / Első felvonás, Áprily Lajos fordítása.