Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Andreus, Hans: De sonnetten van de kleine waanzin 16.

Andreus, Hans portréja

De sonnetten van de kleine waanzin 16. (Holland)

Ik heb je lief. Men kan het niet, nooit helpen.

Jij bent de aarde en wat daarbij is.

Ik leef niet meer. Ik leef van je gemis.

Ik ben een wond. Ik ben niet meer te stelpen.

 

Jij bent hier niet, ik ben hier niet, waar leef ik,

waar leef jij? Wij weten niet wat er gebeurt.

Wij hebben ons beste leven verbeurd.

Alles is geweest. En wat nu, wat geef ik?

 

Ik schrijf mijn woorden met lichaam en handen,

spreek met een stem die aan mij kapotgaat.

Ik ben die liefde en ik ben die haat

 

en jij bent die ik ben. Liefste, wij branden

verschrikkelijk in onze arme staat.

Er is haast niets meer dat ons leven laat.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.indewereld-sp.nl

A csendes őrület szonettjeiből 16. (Magyar)

Szeretlek én, tehet-e róla az ember,

te vagy a föld és minden rávaló,

én seb vagyok, a vércsobogtató,

nem élek már a te hiányod tenget.

 

Te nem vagy itt, itt nem vagyok, hol élek,

hol élsz te, tudjuk-e, mint hajt sodor.

Legszebb korunk, mi volt csupán pokol,

minden elmúlt, mit adhatok tenéked?

 

A testem és kezem írják a sorokat

s a hang, amit az ének eltemet,

mert én vagyok, ki gyűlöl és szeret

 

s az én te vagy, kedves a láng ropogtat,

szörnyű, és nézd e négy üres kezet,

mi maradt még, hogy adjon életet.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.niif.hu

minimap