Timmermans, Felix: De kern van alle dingen

De kern van alle dingen

is stil en eindeloos.

Alleen de dingen zingen.

Ons lied is kort en broos.

En donker zingt mijn bloed,

van heimwee zwaar doorwogen.

Ik zeil langs regenbogen

Gods stilte tegemoet.

Magva minden dolognak

csönd, végtelen, titok.

Csak a tárgyak dalolnak.

A mi hangunk kifogy.

De vérem dala száll,

míg súlyos vágya vonja,

szivárványban hajózva,

hol Isten csöndje vár.