Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Eminescu, Mihai: Atât de fragedă...

Eminescu, Mihai portréja

Atât de fragedă... (Román)

Atât de fragedă, te-asameni
Cu floarea albă de cireş, 
Şi ca un înger dintre oameni
În calea vieţii mele ieşi. 

Abia atingi covorul moale, 
Mătasa sună sub picior, 
Şi de la creştet pân-în poale
Pluteşti ca visul de uşor. 

Din încreţirea lungii rochii
Răsai ca marmura în loc -
S-atârnă sufletu-mi de ochii
Cei plini de lacrimi şi noroc. 

O, vis ferice de iubire, 
Mireasă blândă din poveşti, 
Nu mai zâmbi! A ta zâmbire
Mi-arată cât de dulce eşti, 

Cât poţi cu-a farmecului noapte
Să-ntuneci ochii mei pe veci, 
Cu-a gurii tale calde şoapte, 
Cu-mbrăţişări de braţe reci. 

Deodată trece-o cugetare, 
Un văl pe ochii tăi fierbinţi:
E-ntunecoasa renunţare, 
E umbra dulcilor dorinţi. 

Te duci, ş-am înţeles prea bine
Să nu mă ţin de pasul tău, 
Pierdută vecinic pentru mine, 
Mireasa sufletului meu! 

Că te-am zărit e a mea vină
Şi vecinic n-o să mi-o mai iert, 
Spăşi-voi visul de lumină
Tinzându-mi dreapta în deşert. 

Ş-o să-mi răsai ca o icoană
A pururi verginei Marii, 
Pe fruntea ta purtând coroană -
Unde te duci? Când o să vii?





FeltöltőBandi András
Az idézet forrásawww.versuri.ro

Olyan törékeny (Magyar)


Olyan törékeny vagy akár a
Cseresznyefa fehér virága,
S emberek közül, mint sors angyala
Úgy lépsz az életem útjára.

Puha szőnyegen félve lépkedsz,
Selyem surran lépted alatt,
S fejedtől öledig a léted
Habkönnyű álomba ringat.

Hosszú ruhád redői között
Fehér márvány alakod kél,
S a lelkem szemembe költözött,
Hol könnyben szerencse alél.

Ó, mily boldog szerelmi álom,
Mesék szelíd menyasszonya
Ne mosolyogj! E mosoly, látom,
Mily édes vagy, azt mutatja.


S a varázsnak e éjszakáján
Ha szemem végleg lecsukod,
Hallom szájad édes sóhaját,
Hűvös karod rám kulcsolod.

S egyszer csak gondolat suhan át,
Mint egy fátyol szép szemeden:
Ez csakis a sötét lemondás,
Édes vágyam árnyéka lesz.  


Elmégy, s én azt is megértettem,
Utadon nem járhatok soha,
Lényed végleg elveszítettem,
Lelkem örök menyasszonya!

Az én bűnöm, hogy megláttalak
S magamnak sosem bocsájtom meg,
Véget vetek fényes álmomnak,
Karom sivatagot ölelhet.

És mint az örök szűz Mária
Szent képe te úgy tündökölsz,
Homlokodon ott a korona-
Mondd, hová mégy? És mikor jössz?



FeltöltőBandi András
Az idézet forrásasaját

minimap