Janík, Pavol: Tisztelet (Pocta Magyar nyelven)

Mávnutím ruky
rozbíjaš oblohu.

Ctitelia tebe oddaní až na smrť
sú vo vytržení.
Toľko ctiteľov,
že ich po mene pozná
iba archív.

A koľkých ešte len očaríš?!

Želáš si ďalšiu slávnosť na svoju počesť,
aspoň báseň,
odblesk rinčiaceho defilé.
Je mi cťou,
šľachetná armáda.

Egy legyintéssel
szétzúzod az égboltot.

Hűséges hódolóid szinte halálos
önkívületbe esnek.
Annyi a tisztelőd,
hogy őket név szerint
csak a levéltár ismeri.

Vajon hányukat varázsolod még el?!

Tiszteletednek további dicsőséget kívánsz,
legalább egy verset,
csörömpölő seregszemle visszfényét.
Megtisztelve érzem magam,
fennkölt hadsereg.