Lenko, Július: Nesmútim

Nesmútim, že neuzriem divy budúcnosti,
utajené ešte ako vzácne skvosty
v čelách géniov nenarodených.
Nesmútim. Dosť zažil som, i nešťastný, i šťastný,
videl som smrť tráv, sviatky miest a čítal veľa básní,
odmykať počul cely väzení.

Nem bánom, hogy a jövő csodáit meg nem látom,
melyek még meg sem született géniuszok agyában
lapulnak becses értékek gyanánt.
Nem bánom. Megéltem sok boldogságot, keservet,
láttam füvek halálát, városok ünnepét, s olvastam sok verset,
hallottam nyílni cellák ajtaját.