Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Lenko, Július: Ősfelismerés (Prvopoznanie Magyar nyelven)

Lenko, Július portréja

Prvopoznanie (Szlovák)

Ten predmet nikdy nebol v učebnici.

Uličky

dorantané od biedy
parádnym krokom na námestie vyšli
v nádhere svojich záster garbiarskych
prvomájovým ránom zobudené.


Tu vyšla z brány stoličného domu
miesto hajdúcha
žandárska čata.

Pušky na ramene.

Piesne jak prápory sa rozviali.

A na tých. čo ich niesli,
drevené údery pažieb padali,
až zbití do mlák vlastnej krvi klesli.

Zamdlela pieseň. No jej refrén znie.
Zaštrkotali šnúry železné.


Potom ich do iného mesta viedli
pod čierne
mrežované
klenutia.

Chlape
c to videl. Cítil, plný vzdoru,
že piesne tie
raz čaty s pažbami
na zem si kľaknúť prinútia.

Ž
e všetky bité duše zapália.

A mriežka pre poznanie pravdy
v kockách skrvavenej dlažby
bez
mocne pohodená ležala.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóSlovenský spisovateľ, Bratislava
Az idézet forrásaJúlius Lenko – Stužková slávnosť, nová poézia
Könyvoldal (tól–ig)20-21
Megjelenés ideje

Ősfelismerés (Magyar)

Ez a tantárgy sosem volt tankönyvbe fogva.

A nyomortól
kopott-nyúzott sikátorok
május elsejére ébredve
vargakötények pompájában
kecsesen a térre kígyóztak.

S ekkor a megyeház kapuján kifordult,
akár régen a hajdúk:
egy csendőr szakasz.

Puskák a vállon.
És lobogtak az ének zászlai.

Azokra, akik lobogtatták,
puskatusok zuhogtak keményen,
míg végül a zászlótartók vértócsákba zuhantak.

Elhalt az ének. De a refrén él.
Megpendültek az acélperecek.

Aztán más városba vitték őket
fekete
rácsos
boltívek alá.

A gyermek mindent látott. Lázadva sejtette,
hogy az elhalt ének
a puskás szakaszt egyszer még
térdre kényszeríti.

S lángra lobbantja a megvert szíveket.

S a felismerések rácsrendszere
a véráztatta út kőkockáin
erőtlenül eldobva hevert.



FeltöltőRépás Norbert
KiadóMadách Könyv- és Lapkiadó n.v., Bratislava
Az idézet forrásaJúlius Lenko – Válogatott versek
Könyvoldal (tól–ig)113-113
Megjelenés ideje

minimap