Debeljački, Tatjana: A nemtörődömökhöz (Ne-brižljivim Magyar nyelven)

Gubi se u sivilu samoće.
Uljez saznanja-šum iz uma.
Nejasna nit, strasna, surova, bdi.
Plod nije zavera.
Ludak, genije tišine!
Približi se neizrecivom.
Analiza razuma-ropstvo!
U šetnji, vidni stid!
Uzbudljiva autonomija,
Otvoreni vrata,prozori,
Promaja!
U magli stepenice
Vode ka nebu.
Paralizovana savest,
Pokretno ogledalo.
U množini protiv rečitih,
Dirigovanja, ponašanja,
I priznati krivicu.
Crta koja spaja,
Put u svemirski brod.
Mimoilzimo sa omalovažanjem.
Bronzana žena,
Bakarni čovek!!!

A szürke magányba tűnt.
Az értelem hangja - betolakodó felismerés.
Ködös szál, szenvedélyes, kegyetlen, virraszt.
A termés nem összeesküvés.
Csend géniusza a félkegyelmű!
A kimondhatatlanhoz közelít.
Az indíték taglalása - rabság!
Séta közben, érzékelhető szégyen!
Incselkedő függetlenség,
Nyitott ajtók, ablakok,
Huzat!
A lépcsők a ködben
az égbe vezetnek.
Megbénult lelkiismeret,
Hordozható tükör.
Többesszámban az ékesszólók ellen,
Utasítások, magatartások,
És a bűnöket bevallani.
Az összekötő szál,
Az űrhajóhoz vezető út.
Elkerüljük a lebecsülést.
Bronz nő,
Réz férfi!!!