Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Mitrić, D. Radomir: Üres síremlék Ernestért és Agnes von Kurowskyért (Kenotaf za Ernesta i Agnes fon Kurovski Magyar nyelven)

Mitrić, D. Radomir portréja

Kenotaf za Ernesta i Agnes fon Kurovski (Szerb)

umesto žalobnosti pomisli na rajolik prizor esplanade
malekona. na bogove monmartra koji su mi ovoga jutra
došli na poklonjenje. samuraj sam, olovo je moj bušido,
koitalna sam zmija čiji je rep ukrućen, moja ljubav sija
u noći poput elektrode, var je dubok, plinski, autogeni,
spajajući razlomljeno, napuklo i ubogo. ja sam velika bela
psina, s raljama u koju staju sve šume apenina, agnes,
sećaš li se, celo to leto, bio sam tvoj cepelin, tvoj hrist
i adam, torpedo bejah za tvoju podmornicu. s crnih si
najlonskih čarapa na mene slala električne munje,
u dlanove moje, frkćući, kao na pindu zevs kad presretnu
tifona, pucali su federi poljskih kreveta, sa stropova
otpadao je malter vavilona, gorelo je, kao nebo nad
sajgonom, kao telo svinje sprženo brenerom. rekla si:
tvoja je krv vrela, ti moraš na jug, ja idem gore severnije.
bio sam poput crvenokošca kojem su otrgli vampum pred
vešalima, svi moji totemi behu srušeni, svetilišta popaljena.
mora sam ruma preplovio u tvoje ime, bejah cubano sato,
caballero, revolveraš bez pravog izazivača, od sećanja
na tvoje telo stvorio sam mitologiju, tvoje oči otvarahu
mi pute kojima nikad ne mišljah da bih mogao poći.
ostrvljen bejah, svakom si mi sabljarkom koju ulovih,
iznova probola srce, uplašena bela golubice santerije,
sa dušom đavola. nedelja je, drugojulska, 1969.
anno domini, vreme je da upalim vatre kvazara u čađavim
očima dvocevke, i da se erida konačno smiri, a moj davni
brat, paradžanov, snimi film o nama, bojom prezrela nara.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttps://hiperboreja.blogspot.rs/2018/01/kenotaf-za-ernesta-i-agnes-fon-kurovski.html

Üres síremlék Ernestért és Agnes von Kurowskyért (Magyar)

keserűség helyett az esplanade malecón mesés látványára
gondolj. a montmartre-i istenekre akik ma reggel
előttem tisztelegtek. szamuráj vagyok, busidóm ólom,
merev farkú közösülésre vágyó kígyó vagyok, szerelmem
elektródaként izzik az éjben, mély a forradás, autogén,
kettétörtet, hasadtat, szánalmasat összeköt. nagy fehér kutya
vagyok, appeninek erdőit átfogó állkapcsokkal, ágnes,
emlékszel, azon a nyáron zeppelined voltam, krisztusod
és ádámod, búvárnaszádod torpedója. fekete
nylonharisnyádból elektromos villámokat küldtél
tenyerembe, prüszkölve, mint mikor zeusz tüphón
elé vágott, tört a tábori ágy rugózata, a mennyezetről
babilon vakolata hullott, lángolt, mint a saigoni ég,
mint a disznó perzseléskor. mondtad: forró a véred,
délre kell menned, én északabbra megyek.
vöröscsontú voltam, akiről kagylóövét a bitó előtt
szakították le, bálványaim elpusztítva, szentélyeim
felgyújtva. nevedben rumtengereken keltem át, voltam
cubano sato, caballero, kihívó nélküli revolverhős,
testedre emlékezve mitológiát teremtettem, előttem
szemed soha nem álmodott utakat nyitott meg.
számkivetett lettem, minden kifogott kardhallal
szívemet döfted át, a santeria fehér ijedt galambja,
sátánlélekkel. vasárnap van, július másodika, 1969.
anno domini, ideje kormos kétcsövű puskám kvazárlángjait
meggyújtani és végre árész megnyugodhat, ősi testvérem,
paradzsanov meg, túlérett gránátalma színű filmet készíthet rólunk.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttps://feherilles.blogspot.rs/

minimap