Mladenović, Vlasta: Nincs hazám (Nemam ja zavičaj Magyar nyelven)

Odavno nemam ja zavičaj,
a možda ga nisam ni imao,
to je samo literatura,
sve sam izmislio,
i rodjenje i mesto,
da bih i sam
verovao u to.

Kako da objasnim poeziji
da mene u zavičaju nema
i da je ona moj dom;
kako da joj objasnim
da mi nismo potrebni nikom
i da je sve to farsa -
mi smo, u stvari,
o to je istina, 
pali sa Parnasa.

Időtlen idők óta nincs hazám,
de talán nem is volt,
az csak irodalom,
mindent kitaláltam,
születésemet is, a helyet is,
hogy végül is
elhigyjem.
 
Hogyan megmagyarázni a költészetnek,
hazámban nem létezek,
mégis az otthonom;
hogyan magyarázzam meg,
senkinek sem kellünk,
minden csak komédia –
mi, tulajdonképpen,
ó, ez az igazság,
Parnasszusról pottyantak vagyunk.