Nyitólap

Az irodalmi utazás megkezdéséhez kattintson a MÁTRIXra!

Kedves Felhasználóink!

A Magyarul Bábelben 2024. február 5-től egy időre bezárja kapuit, a továbbiakban az oldalra új művet vagy szerzőt nem lehet feltölteni. A weboldal mostantól archívumként üzemel.

Köszönjük az eddigi lelkes feltöltéseket, böngésszék az oldalunkat továbbra is.

Üdvözlettel

A Magyarul Bábelben csapata

Samko Tále: Kniha o cintoríne (Szlovák)

Vtedy je najlepšie stať sa spisovateľom, keď prší, lebo vtedy aj tak nezbieram kartóny, lebo vtedy ich sprostý Krkan v Zberni neberie, že sú mokré, ale iným berie, aj keď sú mokré, Krkan sprostý. Iným berie, napríklad tej cigánskej potkanke Angelike Édesovej, tej berie, aj keď má mokré. Ale ja viem, čo je vo veci. To je vo veci, že keď príde potkanka Angelika Édesová, tak napíše papierik, že Hneď prídem, ale hneď nepríde, lebo on sa tam zavrie v Kancelárii s potkankou A

[…]

Kapitáňová, Daniela

Samko Tále könyve a temetőről (Magyar)

Az emberből akkor lesz lényegében író, ha jól esik, mert olyankor úgyse lehet gyűjteni a kartont, mert a Gyűjtőben nincs átvétel, mert az a szemét Krkan nem veszi át, merthogy átázott, de másoktól bezzeg átveszi, akkor is, ha ázott. Olyan másoktól például átveszi az a szemét Krkan, mint például az a cigány szemétláda Angelika Édesová, attól átveszi az ázottat is. De én tudom, mi van a dologban. A dologban az van, hogy amikor megjön az a szemétláda Angelika Éd

[…]

Hizsnyai Tóth, Ildikó

V. László (Magyar)

Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
Csikorog élesen.

„Ki az? mi az? vagy úgy -”
„Fordulj be és alugy
Uram László király:
A zápor majd eláll,
Az veri ablakod.”

A felhő megszakad,
Nyilása tűz, patak;

[…]

Arany János

Ladislav V (Szlovák)

Noc; tma ni žúzoľ. Juh
buráca. V oblohu
čnie hrdo Budín-hrad,
s veže mu škripotať
čuť z kovu kohúta.

„Kto to, ký pohyb? i —“
„Len obráť sa a spi,
môj kráľu, Ladislav:
raz stečie leji splav,
tá šibe do okien.

[…]

Hviezdoslav, Pavol Országh

Ars poetica (Lengyel)

Zawsze tęskniłem do formy bardziej pojemnej,
która nie byłaby zanadto poezją ani zanadto prozą
i pozwoliłaby się porozumieć nie narażając nikogo,
autora ni czytelnika, na męki wyższego rzędu.

W samej istocie poezji jest coś nieprzystojnego:
powstaje z nas rzecz, o której nie wie

[…]

Miłosz, Czesław

Ars poetica (Magyar)

Mindig tágas, laza formákra vágytam,
ne legyen túl költészet, se túl próza,
a megértést szolgálja, senkit se téve ki,
se szerzőt, se olvasót, fennköltebb gyötrelemnek.

A költészet mélyén ott a szégyen:
fakad valami belőlünk, s nem tudtuk, hogy bennünk honol,
pislogunk, mintha tigris ugrott volna ki jobbkezünkből
s megállna fényben, farkával csapkodva oldalát.

[…]

Weöres Sándor