Henryson, Robert (1430–1506) Művek   hu en

Életrajz

Robert Henryson vagy Henderson (1430?-1506?) - Chaucer egyik skót követője, életéről kevés adat maradt fenn. Valószínűleg a Dunfermline Abbey iskolájában tanított. Dunbar költeménye, a Gyászdal a költőkért 1508-ban már halottként említi. Legismertebb műve - a Cresseid testamentuma - Chaucer Troilus és Criseyde című verses regényét folytatja (s noha már 1593-ban Henryson neve alatt jelent meg, 1721-ig Chaucer művének tartották). Henryson változatában Troilus nem hal meg, Cresseidet viszont leprás koldusnőként látjuk viszont, és a mű a hűtlenségéért megbűnhődő Cresseid halálával ér véget. A didaktikus költeményt friss realizmusa igen élvezetessé teszi. Robin és Makin című balladája a francia pásztori költészet hagyományait követi, de a konvenciókat életszerű ábrázolással újítja meg. Jelentős műve még a Morall Fabillis of Esope the Phrygian (A frígiai Aesopus erkölcsi meséi), amelyben saját korának igazságtalanságait öltözteti az állatmese köntösébe. Henryson – szakítva a középkori hagyománnyal – vállalta skót származását, írásai a skót népélet pontos megfigyelésein alapulnak.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)