Runeberg, J. L. (Johan Ludvig Runeberg) (1804–1877) Művek   hu sv

Életrajz

Johan Ludvig Runeberg (1804-1877) Finnország nemzeti költője, a romantika képviselője, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja. Műveit svédül írta, nevéhez fűződik a finn nemzeti himnusszá vált Vört Land (finnül: Maamme - Hazánk) című vers. Runeberg egy tengerészkapitány fiaként született Pietersaariban, Finnország svéd nyelvű nyugati partvidékén. 1822-ben Turkiba ment tanulni, ugyanabban az évben, mint Lönnrot és Snellman, s belőlük a finn kultúrtörténet egyik legjelentősebb baráti köre alakult ki. AZ 1830-as években ők alkották a nemzeti kultúra nagymértékű előretörését elősegítő Lauantai Seura (Szombat Társaság) magját. Runeberg munkásságára hatott a klasszikus nyelvek tanulása, az akkori idők Európájában divatos érdeklődés a népköltészet iránt, valamint az is, hogy diákévei alatt házitanítóskodott Saarijärviben és Ruovesiben. Itt ismerkedett meg a nyomorban élő finn parasztokkal és Finnország erdő- és tóvidékével.

Runeberg a helsinki egyetemen az irodalomtudományok tanáraként dolgozott, és a Helsingfors Morgonblad c. újságot szerkesztette. 1837-ben, az egyetemi ármánykodásokat megunva a porvoo-i gimnáziumba ment latint és görög nyelvet tanítani. Élete utolsó 13 évét írásképtelenül élte le. Még életében legendák sokasága alakult ki személye körül.

Runeberg első kötete (Dikter - Versek, 1830) a szerb népdalok hatását mutatja. Ebben található egyik legismertebb verse, a Bonden Paavo (Saarijärven Paavo - Saarijärvi Paavo, Képes Géza fordításában: Paavo gazda), amely jól szemlélteti Runeberg idealista felfogását a finn népről. Runeberg írt elbeszélő költeményeket is hexameterben, amelyek egy része népi környezetben játszódik (pl: Älgskyttarne), papi környezetben, mint a Hanna (1836, magyarul 1985), vagy éppen a skandináv hitvilágot idézi meg (Kung Fjalar, 1844 - Fjalar király).

Runeberg legfontosabb műve a Fänrik Stöls sägner (finnül: Vänrikki Stoolin tarinat - Sztól zászlós regéi) c. kétrészes versgyűjtemény (1848, 1860), amely az 1808-1809-es vesztes "Suomen sota" (Finn háború) eseményeiről szól. Ebben a hazafias költészet iránt elkötelezve, a hősballadák szellemében ábrázolja különböző embertípusokat. Az 1. rész nyitóverse a Hazánk volt, amelynek egyik inspirálója Vörösmarty szózata volt. Runeberg-versek találhatók a következő kötetekben: Győri Vilmos: Svéd költőkből (antológia, 1882), Skandináv költők antológiája (1967), Képes Géza: Finn versek és dalok (1969). http://www.retsag.hu/konyvtar/c050415.htm

(Az oldal szerkesztője: P. T.)