Jelínek, Bohdan: Az ulánus (Hulán in Hungarian)

Jel hulán stepí pustou,
Hrál vítr čapky perem,
I zmračil brvu hustou
Myšlenek divných sterem.

A jako hejna kurů
Tou stepí na jih letí,
Tak letí: »Polska vzhůru!«
A hulán z jejich dětí...

A hulán slyší, mlčí — —
Přísahalť hulán cáři!
A na té burce vlčí
Se slza v slze sváří.

Sztyeppén járt az ulánus,
Szél játszott vassisakkal,
Komor szemöldje, bár dús,
Gonddal nyomasztva, sokkal.

S mint madárraj kereng el
A puszta sztyepp egében,
Úgy száll a „Talpra, lengyel!”,
És ő is lengyel éppen...

Csak most üti ez arcul:
Fölesküdött a cárnak!
Lelkében néma harc dúl,
S könnye csorog arcának.