Knodt, Karl Ernst: Jaj nekem, idegen vagyok itt! (Wehe mir, dass ich ein Fremdling bin in Hungarian)

Wehe mir, dass ich ein Fremdling bin!                         
... Die Heimat, die Heimat verloren:                            
Das macht so müde, das irrt den Sinn,                                  
Seit Jeder als Kain geboren.                                                   

Glaubt ich's nicht klar, dass auf anderem Stern         
Das verlorene Eden zu finden,                                      
Nicht möcht ich leben ... Wer lebte wohl gern,            
Verlör sich sein Weg in den Winden?                 

Jaj nekem, idegen vagyok itt!
A hazám, a hazám elveszett:
Ez fáradttá tesz, észben butít,
itt csak Kainok születnek.
 
Nem hittem, hogy egy másik csillag lenne
hol meglelem az elveszett édent,
nem élek én ott...ki is szeretne,
ahol útját vesztén a szélben?