Haug, Friedrich: Ámor panasza (Amors Klage in Hungarian)

Sonst, wenn mir vom Bogen

goldene Pfeile flogen,

ach, wie heiß und wahr

liebte sich ein Paar!

Noch sind alle Herzen

rasch zu Minnesschmerzen,

aber laulich kalt,

treulos, o wie bald!

Mich ergreift Entsetzen.

Menschen! Euch ergetzen

unstet von Natur

meine Flügel nur.

Hogy ha íjamról már

arany nyílvessző elszáll,

oly forrón kérték

's egymást szerették.

Még minden szív látom

trubadúr fájdalom,

de langyos 's hideg,

oly gyorsan feled.

Elfog a rémület.

Ember! Az élvezet,

változó tette

szárnyam végzete.