Schönberg: Brettl-Lieder - 3. (German)
Schönberg: Brettl-Lieder - 3.
E nyolc dal szövegének szerzője nem ismeretlen, hanem hét azonosítható szerző, néhányuk a Magyarul Bábelben-en is szerepel, és csak az kapcsolja össze a verseket, hogy Schönberg megzenésítette és egy műként adta ki őket (opus-szám nélkül). Der Nachtwandler (Gustav Falke 1853-1916)
Trommler, laß dein Kalbfell klingen, Und, Trompeter, blas darein, Daß sie aus den Betten springen, Mordio, Michel, Mordio! schrein. Tuut und trumm, tuut und trumm, Zipfelmützen ringsherum.
Und so geh ich durch die hellen, Mondeshellen Gassen hin, Fröhlich zwischen zwei Mamsellen, Wäscherin und Plätterin: Links Luischen, rechts Marie, Und voran die Musici.
Aber sind wir bei dem Hause, Das ich euch bezeichnet hab, Macht gefälligst eine Pause, Und seid schweigsam wie das Grab! Scht und hm, scht und hm, Sachte um das Haus herum.
Meine heftige Henriette Wohnt in diesem kleinen Haus, Lärmen die wir aus dem Bette, Kratzt sie uns die Augen aus. Scht und hm, scht und hm, Sachte um das Haus herum.
Lustig wieder, Musikanten! Die Gefahr droht nun nicht mehr; Trommelt alle alten Tanten Wieder an die Fenster her! Tuut und trumm, tuut und trumm, Zipfelmützen ringsherum.
Ja, so geh ich durch die hellen, Mondeshellen Gassen hin, Fröhlich zwischen zwei Mamsellen, Wäscherin und Plätterin: Links Luischen, rechts Marie, Und voran die Musici.
(A vers szerzője, Gustav Falke, megtalálható a Magyarul Bábelen lapjain.)
https://www.youtube.com/watch?v=Nn6nWDIEDXA Uploaded by | Efraim Israel |
Source of the quotation | http://archive.schoenberg.at/ compositions/ allewerke.php? sortierung=titel&titel_clicked=1 |
|
Schönberg: Kabarédalok - 3. (Hungarian)
A holdkóros
Dobos, borjúbőröd zengjen, Fújj bele, te trombitás, Ágyból pattanjon ki menten Bőgve az egész bagázs. Kumma kumm, kumma kumm, Csörgősipka, bummbummbumm!
Lássanak engem a fényes, Holdfényes utcák, közök, Caplatok én két igényes Kis bejárónő között: Jobbra kar és balra kar, Elöl meg a zenekar.
Máris itt vagyunk a háznál, Megjelöltem, ott a jel, Álljunk meg, csak meg ne fázzál, Ólálkodni csöndbe’ kell. Pszt és csitt, pszt és csitt, Lopakodjunk egy kicsit.
Tűzrőlpattant Henriettem Háza, mely szemünkbe tűnt. Fel ne ébresszük, mer’ menten Kikaparja a szemünk. Pszt és csitt, pszt és csitt, Lopakodjunk egy kicsit.
Helye van most a zenének! Nincs már szem- s körömveszély, Szaladjanak csak a vének Ablakukhoz, az ha kéj! Kávé, tea, pia, rum, Csörgősipka, bummbummbumm!
Így látnak éngem a fényes, Holdfényes utcák, közök, Caplatok én két igényes Kis bejárónő között: Jobbra kar és balra kar, Elöl meg a zenekar.
|