Lasker-Schüler, Else: Engesztelődés (Versöhnung in Hungarian)

Es wird ein großer Stern in meinen Schoß fallen…

Wir wollen wachen die Nacht,

In den Sprachen beten,

Die wie Harfen eingeschnitten sind.

Wir wollen uns versöhnen die Nacht –

So viel Gott strömt über.

Kinder sind unsere Herzen,

Die möchten ruhen müdesüß.

Und unsere Lippen wollen sich küssen,

Was zagst du?

Grenzt nicht mein Herz an deins –

Immer färbt dein Blut meine Wangen rot.

Wir wollen uns versöhnen die Nacht,

Wenn wir uns herzen, sterben wir nicht.

Es wird ein großer Stern in meinen Schoß fallen.

Egy nagy csillag zuhan bele az ölembe . . .

Virrasztással teljen el az éj,



Imával, oly nyelveken,

hol csak hárfa a rovátka mind.



Kiengesztelődünk ezen éjjel –

Annyi most az Isteni, mi árad.



Gyerekek a szíveink,

Vágyuk édes-fáradt pihenés.



Ajkaink meg csókra áhitoznak.

Mért habozol?



Hisz szíveink határosak -

S a te véred fest szívem arcára pírt.



Kiengesztelődést hoz az éj,

Szívelődéssel sosem halunk meg.



S egy nagy csillag zuhan bele az ölembe.