Ringelnatz, Joachim: Egymás mellett tova (Aneinander vorbei in Hungarian)

Vom Speisewagen
Durchs Land getragen,
Siehst du Dörfer, Felder, Katz und Küh.
Angenommen, daß dir das Menü
Nichts kann sagen.

Irgendwo: Zwei Barfußmädchen winken.
Wissen selber nicht, warum sie's tun,
Lassen ihre arbeitsharten Hände
Für Momente ruhn.

Wissen nicht, daß deine Hände sinken,
Winken,
Grüßen
In den ganzen langen Zug hinein,
Ahnen nicht, daß du die Scholle sein
Möchtest unter ihren schmutz'gen Füßen.

Angelangt, ergibst du mittelgroß
Dich der Höflichkeit, dem Stande und dem Gelde.
Nachts im Bette träumst du hoffnungslos
Von den beiden Mädchen auf dem Felde.

Kinézve az étkezőrekeszbül
Hegyen-völgyön keresztül
Láthatsz falvat, földet, tehenet,
Ha a menüt rüheled
Mindenestül.

Valahol: két lány, mezítláb, integet lenn,
Nem tudják maguk se, mért teszik,
De így pihennek egy pillanatra
Kérges kezeik.

Nem tudják, hogy kezed lehanyatlik itten.
Int lenn
Mind a kettő
Az egész hosszú vonat felé.
Hogy mint rög görögnél a lábuk elé
Nem sejti két sáros lábú nemtő.

Célhoz érve nagy te nem
Leszel merő udvariasságból.
Éjjel álmodol reménytelen
A két szántóföldi lányról.