Ringelnatz, Joachim: [Elhalt az éj. A Nap pedig följött. -] ([Die Nacht erstarb. Und der Tag erwachte. -] in Hungarian)

Die Nacht erstarb. Und der Tag erwachte. –

Draußen unter dem Sternenhimmel

Stand ein Droschkenpferd, ein Schimmel,

Und lachte.

Der Tag entwich und die Nacht begann.

Auf steiniger Ebene ruhte das Pferd.

Es hatte die Beine gen Himmel gekehrt

Und sann.

Und wieder durchzuckten die Sterne den Himmel. – –

Das rechte Auge des Pferdes tränte. – –

Der Mann auf dem Kutschersitze gähnte

Und trank einen Kümmel.

Elhalt az éj. A Nap pedig följött. –

Csillagos az ég, de már veres.

Fiáker-ló állt ott, deres,

Röhögött.

A Nap is eltűnt, jött az éjjel.

Kikövezett placcon nyugodott a ló.

Égnek állt a patája, merengni jó,

Kéjjel.

És csillagok szántották újra az eget. – –

Fél szemére könnyezett a deres. – –

A bakon ülő ásított egyet

És ivott egy felest.