This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Hesse, Hermann: Csábító átka (Verführer in Hungarian)

Portre of Hesse, Hermann
Portre of Szalki Bernáth Attila

Back to the translator

Verführer (German)

Gewartet habe ich vor vielen Türen,
In manches Mädchenohr mein Lied gesungen,
Viel schöne Frauen sucht ich zu verführen,
Bei der und jener ist es mir gelungen.
Und immer, wenn ein Mund sich mir ergab,
Und immer, wenn die Gier Erfüllung fand,
Sank eine selige Phantasie ins Grab,
Hielt ich nur Fleisch in der enttäuschten Hand.
Der Kuß, um den ich innigst mich bemühte,
Die Nacht, um die ich lang voll Glut geworben,
Ward endlich mein — und war gebrochene Blüte,
Der Duft war hin, das Beste war verdorben.
Von manchem Lager stand ich auf voll Leid,
Und jede Sättigung ward Überdruß;
Ich sehnte glühend fort mich vom Genuß
Nach Traum, nach Sehnsucht und nach Einsamkeit.
O Fluch, daß kein Besitz mich kann beglücken,
Daß jede Wirklichkeit den Traum vernichtet,
Den ich von ihr im Werben mir gedichtet
Und der so selig klang, so voll Entzücken!
Nach neuen Blumen zögernd greift die Hand,
Zu neuer Werbung stimm ich mein Gedicht ...
Wehr dich, du schöne Frau, straff dein Gewand!
Entzücke, quäle — doch erhör mich nicht!



Uploaded bySzalki dr. Bernáth Attila
Source of the quotationInternet Hermann Hesse Poeme

Csábító átka (Hungarian)

Sok díszes ablak alatt várakoztam,
A lány füleknek versem énekelve,
A szép hölgyeket csábít’ni próbáltam,
Biz’ legtöbbjüket nem kevés sikerrel.
Csakhát, ha száj enyém lett, s csókra nyílt,
Ha már beteljesült a vágy, a kéj,
Magasztos eszményem elnyelte sír,
Csalódva csak húst érzett száj s a kéz.
A csókja - mért leghőbben vágyakoztam
Az éjben, hol lángolva űztem magam,
Enyém lett végre – hervaszt virágokat,
S elszállt öröm varázsa, mint az illat.
Eltávoztamban kísért sok szenvedés,
A túlcsordult gyönyör undorba vált,
Az élvezéshez nem vonz már a vágy,
Az álmom magány lett s halk révedés.
Az átkom; nincs oly kincs, mi nyújt örömet,
Valóság mind, jaj, szétzúzza álmaim,
Mikről versben áradoztam magam is,
Mi szépen csendült rajongással tele!
Ha friss virágot nyújtana e kéz,
Új versemben is ott a csábítás…
Te szépséges hölgy; lepled s magad védd!
S ha epedsz is értem - ne hallgass rám!

 



Uploaded byJakus Laura 1.
Source of the quotationsaját mű

minimap