Fontane, Theodor: Kijárat (Ausgang in Hungarian)

Immer enger, leise, leise

Ziehen sich die Lebenskreise,

Schwindet hin, was prahlt und prunkt,

Schwindet Hoffen, Hassen, Lieben,

Und ist nichts in Sicht geblieben

Als der letzte dunkle Punkt.

Mind szűkebb lesz életköröd,

Halkul, halkul az örömöd,

Kérkedés meg pompa száll,

Nem gyűlölsz, szeretsz, nincs vágyad,

Végül vár sötét kijárat,

Mint utolsó állomás.