Wedekind, Frank: A tárgyilagos nő (Die Realistin in Hungarian)

Rosetta behauptet, die Liebe
Sei lediglich Schweinerei,
Die man nur deshalb betriebe,
Weil einem so wohl dabei.

Daß Menschen an Liebe gestorben,
Das sei nicht schwer zu verstehn.
Sie hätten sich eben verdorben,
Wie′s öfter pflegt zu geschehn.

Sie selber sähe das peinlich,
Denn ein verliebtes Schwein,
Das müsse auswendig so reinlich
Wie ein Engel inwendig sein.

A szerelem, véli Rosetta,
Disznóság, semmi egyéb,
Rossz biznisz, fenn se maradna,
Ha kéjt nem tömne beléd.

Hogy némelyekre halált hoz?
Az játszva megérthető:
A határidejük volt záros,
Mint gyakran fordul elő.

Számára sosem merül föl,
Mert nála szerelmi kan
Csak azt mutathatná kivülről,
Ami bent angyalba’ van.