Brockes, Barthold Heinrich: A világ mindig szép (Die Welt ist allezeit schön in Hungarian)

Im Frühling prangt die schöne Welt

In einem fast smaragdnen Schein.

Im Sommer glänzt das reife Feld

Und scheint dem Golde gleich zu sein.

Im Herbst sieht man, als Opalen,

Der Bäume bunte Blätter strahlen

Im Winter schmückt ein Schein, wie Diamant

Und reines Silber, Flut und Land.

Ja kurz, wenn wir die Welt aufmerksam sehn,

Ist sie zu allen Zeiten schön.

Tavasszal szép a tág világ,

Nagy fényben pompázik mi zöld.

A nyár tömérdek nyílt virág,

Arany búzatenger a föld.

Őszi égen pasztel kékek,

Tarkán virítnak fák s növények

A téli táj gyémánt ruhája hó,

Ezüst, csillámló takaró.

Bizony, ha ember lát, s figyelve lép,

Világ minden időben szép.