Bierbaum, Otto Julius: Hó dal karácsonyra (Schneelied zu Weihnachten in Hungarian)

Du trittst mich, singt der Schnee,
Mir aber tuts nicht weh:
Ich knirsche nicht, ich singe;
Dein Fuß ist wie der Bogenstrich,
Dass meine Seele klinge.
Hör und verstehe mich -:
Getreten singe ich,
Und nichts als frohe Dinge.
Denn, die getreten sind,
Wissen, es kam ein Kind,
Gar sehr geringe,
In einem Stall zur Welt:
Das hat sein Herz wie ein leuchtendes Licht
In große Finsternis gestellt.

Es wurde zerschlagen. Verloschen ists nicht.

Tiporsz: Dalol a hó,
de nem fáj az, ohó:
nem ropogok, a dalom jó;
lábad mint egy vonóhúzó
lelkemet cirógató.
Hallgass most, és érts meg -:
Taposva éneklek,
mint, örömöt csengő tény.
Mert a leléptettek
tudták, jött egy gyermek,
csöpp kisded lény,
istállóban születve:
A szívét, mint egy ragyogva égő fényt
nagy sötétségbe helyezve.
 
Szétverték. De nem oltották el a reményt.