Nietzsche, Friedrich: Mit kérnék én? (Bitte in Hungarian)

Ich kenne mancher Menschen Sinn
Und weiß nicht, wer ich selber bin!
Mein Auge ist mir viel zu nah –
Ich bin nicht, was ich seh und sah.
Ich wollte mir schon besser nützen,
Könnt ich mir selber ferner sitzen.
Zwar nicht so ferne wie mein Feind!
Zu fern sitzt schon der nächste Freund –
Doch zwischen dem und mir die Mitte!
Erratet ihr, um was ich bitte?

Tudom, mit gondolnak sokan,
És nem ismerem önmagam!
Túl közel magamhoz szemem —
Mit lát, nem én vagyok sosem.
Sokkal több hasznom volna abból,
Ha messzibbre ülnék magamtól.
De nem ám ellenségemül!
Barátom is túl messzi ül!
Hanem kettőnk között középre.
Kitaláltátok, hogy mi kéne?

(„A vidám tudomány”-ból, 1882 és 1887)