This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Vogelweide, Walther von der: Isten adjon néki (Got gebe Ir Iemer in Hungarian)

Portre of Vogelweide, Walther von der
Portre of Nemes Nagy Ágnes

Back to the translator

Got gebe Ir Iemer (German)

Got gebe Ir iemer guoten tac

und lâze mich si noch gesehen,

diech minne und niht erwerben mac.

mich müet daz ich si hôrte jehen,

wie holt si mir entriuwen waere,

und sagte mir ein ander maere,

des mîn herze inneclîchen kumber lîdet iemer sit.

ouwê wie süeze ein arebeit!

ich hân ein senfte unsenftekeit.

 

Got hât vil wol ze mir getân.

sît ich mit sorgen minnen sol,

daz ich mich underwunden hân

dem alle liute sprechen wol.

im wart von mir in allen gâhen

ein küssen und ein umbevâhen.

dô schôz mir in mîn herze daz mir iemer nâhe lit

unz ich getuon des er mich bat.

ich taetez, wurde mirs diu stat.

 

Ich waere dicke gferne fro,

wan daz ich niht gesellen hân.

nü sie alle trürent so,

wie möhte ich'z eine deniie lân?

ich müese ir vingerzeigen llden,

i'n wolte freude durch sie miden.

sus behalte ich wol ir hulde, daz sie'z lâzen âne nit:

ich gelache niemer niht,

wan da ez ir dekeiner siht.

 

Ez tuot mir inneclichen wß,

als ich gedenke wes man pflac

in der werlte wilent e,

owe deich niht vergezzen mac,

wie rehte fro die Hute wâren!

fro künde ein ledic man gebären

unde spilte im ie sin herze gein der wünneclichen zît.

sol daz niemer mßr geschehen,

müet mich daz ich'z hân gesehen.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.archive.org/stream/walthervondervo00

Isten adjon néki (Hungarian)

„Isten adjon néki víg napot,

s engedje látnom végre-végre,

őt, kit elnyerni nem tudok.

Fájt hallanom, hogy azt beszélte:

engem igaz szívből szeret,

mert tőle más választ nyerek

személyesen; s e zűrzavar

gondot kavar és bánatot.

Fájó szívvel örvendezem,

és boldogságom gyötrelem."

 

– „Megáldott engemet az Úr

– bár csak félve szabad szeretnem –,

mert azt, kit leltem társamul,

egész világ dicséri fennen.

Mit is kapott? Egy elfogódott,

gyors ölelést, egy könnyü csókot.

Szívembe akkor csöndes vágy nyilalt,

mely újul szüntelen,

míg megteszem, mit áhít ő:

csak hadd munkáljon az idő!"

 

„Hogy' ujjongnék, szívem szerint,

csak ahhoz egymagam vagyok.

S ha ránk a nő búsan tekint,

hogy is lehetnénk boldogok?

Hát osztanom kell szenvedésük,

bár vígan élnék, éppen értük.

És úgy tartom meg jó kegyük,

hogy meg ne irigyeljenek:

nem, nem nevetek én sosem,

csak, hogyha nem lát földi szem.

 

Úgy fáj, a bánat egyre furdal,

ha emlékszem, mily fényesen

s örömben élt régen az udvar.

Jaj, hogy el nem felejthetem,

mily vígan voltunk hajdanában!

Jött egy lovag, frissen, vidáman,

s nyíltan ujjonghatott feléd,

csodálatos május hava.

Ilyet ne lássak már szememmel,

úgy fáj, úgy fáj, hogy láttam egyszer!"



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap