Goethe, Johann Wolfgang von: Tavon (Auf dem See in Hungarian)
|
Auf dem See (German)Und frische Nahrung, neues Blut
Saug’ ich aus freier Welt;
Wie ist Natur so hold und gut,
Die mich am Busen hält!
Die Welle wiegen unsern Kahn Im Rudertakt hinauf,
Und Berge, wolkig himmelan,
Begegnen unserm Lauf.
Aug’, mein Aug’, was sinkst du nieder? Goldne Träume, kommt ihr wieder?
Weg, du Traum! so gold du bist;
Hier auch Lieb’ und Leben ist.
Auf der Welle blinken Tausend schwebende Sterne,
Weiche Nebel trinken
Rings die türmende Ferne;
Morgenwind umflügelt Die beschattete Bucht,
Und im See bespiegelt
Sich die reifende Frucht.
|
Tavon (Hungarian)És új vér, tápláló erő
Támad fel a szívemben,
A természet melengető
Keblére ölel engem.
Ahogy a csónak úszik, A hullám lassan ringat
Felhők övezte csúcsok
Szegélyzik útjainkat.
Mért csukódsz szemem le, álmok
Szállni hívnak? Hagyd az álmot!
Szerelmet s az életet
Itt a földön megleled.
A víz ragyog az égnek Ezernyi csillagától,
A hajnal lágy ködében
Tornyot mutat a távol.
Reggel szellője lengi Az árnytakarta öblöt,
S a víztükör derengi
Az dús, érő gyümölcsöt.
|
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
