Goethe, Johann Wolfgang von: Prometheus (Prometheus in Hungarian)
Prometheus (German)Bedecke deinen Himmel, Zeus, Ich kenne nichts Ärmeres Da ich ein Kind war, Wer half mir Ich dich ehren? Wofür? Wähntest du etwa, Hier sitz ich, forme Menschen Johann Wolfgang von Goethe, 1773
|
Prometheus (Hungarian)Takard el eged előlem Zeusz fellegekkel! Játssz, mint a gyermek bogáncsot fejelve tölgyek között, s a hegyormokon; Kell, hogy e föld az enyém maradjon a kunyhóm is, nem te építetted, és a tűzhelyem parazsát sem kell irigyelned tőlem.
Tudom, nincs szegényebb a Nap alatt mint ti, Istenek! Nyomorultul éltek áldozatadókból, imasóhajokból Ti Fenségtek, s nélkülöznétek, gyermek és koldus, meg hívő bolondok nélkül.
Míg gyermek voltam céltalan, hogy merre, hova, égboltot kutatott szemem a Nap mögött, mintha lenne ott fenn egy fül, aki hallja panaszom, egy szív, mint enyém, s szenvedésemben megszán engem.
Ki védett meg a féktelen Titánok ellen? Ki mentett meg a haláltól? Rabszolgaságtól? Mindezt nem te vitted véghez, egyedül szenttüzű szívem? Ifjúi hévért, sikerért neki hálálkodjam, ki cserbenhagyva éppen aludt odafent?
Becsüljelek? Miért? Enyhítettél fájdalmakat valaha, terhet? Szüntettél meg könnyet valaha, aggodalmat? Férfivé engem nem ugyanaz a Mindenható Idő és Végzet formált Uram, ami téged is?
Arra gondoltál gyűlölöm majd az életet a pusztába futok, mert gyermekálmaim virágából nem ért be minden gyümölcs?
Itt ülök, embert formálok saját képemre másolatot, aki mint én, szenved, sír, élvez, örömet szerez, s nem figyel rád, ahogy én sem!
|